TUDÁSTÁR · BELÉPTETÉS ÉS JELENLÉT

Jelenléti rendszer és munkaidő-nyilvántartó terminál: kártya, PIN vagy ujjlenyomat?

A munkaidő nyilvántartása Magyarországon kötelező (Mt. 134. §), de a törvény nem írja elő, milyen eszközzel. Ha a cég terminált választ, az a kérdés, mivel azonosítsa a munkavállalót. Az ujjlenyomat és az arcfelismerés munkaidőre a NAIH álláspontja szerint nem jogszerű: az Mt. 11. § a munkavállaló biometrikus adatát csak súlyos, visszafordíthatatlan sérelem megelőzésére engedi. Ezért munkaidőre kártyát, PIN-t vagy telefont javaslunk. Összefoglaljuk a szabályokat, forrásokkal.

Röviden

  • Kötelező? Igen. A munkáltató nyilvántartja a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát; a munkaidő és a készenlét kezdő és befejező időpontjának naprakészen megállapíthatónak kell lennie (Mt. 134. § (1)–(2)).
  • Milyen eszközzel? A törvény nem ír elő eszközt: papír, terminál vagy szoftver is lehet. A munkaidő-beosztás havi igazolása is elég, ha a változásokat naprakészen vezetik (Mt. 134. § (3)).
  • Ujjlenyomat vagy arc? Munkaidőre nem javasolt: a NAIH elnöke szerint a munkaidő ellenőrzése nem olyan súlyú érdek, amely a biometrikus adat kezelését megalapozná (NAIH-8700-2/2024).
  • Mit válasszunk? Kártyát (lehetőleg titkosított, például Mifare DESFire), PIN-t vagy telefonos blokkolást. Családi háznál, saját használatra az ujjlenyomat rendben van.

Szerző: Madarász Norbert, ügyvezető és partner · Frissítve: 2026. november 15.

Kötelező-e a munkaidő-nyilvántartás, és mit kell rögzíteni?

Igen. Az Mt. 134. § (1) bekezdése szerint a munkáltató nyilvántartja „a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság” tartamát. A (2) bekezdés szerint „a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.”

A (3) bekezdés könnyítést ad: a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása „az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.” A törvény tehát nem írja elő, hogy terminál, szoftver vagy papír legyen; azt írja elő, hogy a kezdés és a befejezés naprakészen kiderüljön.

Papír jelenléti ív, blokkolóóra vagy terminál: mi a különbség?

MegoldásHogyan működikMikor jóGyenge pont
Papír jelenléti íva munkavállaló aláírja, a munkáltató havonta összesítikis létszám, állandó beosztáskézi összesítés, utólagos javítás nehezen követhető
Blokkolóórakártyás vagy kódos időbélyegzés a bejáratnálműhely, üzem, egy bejáratkülön rendszer, ha nincs összekötve a bérszámfejtéssel
Jelenléti terminálkártya, PIN vagy mobil; az események szoftverbe kerülnektöbb telephely, műszakok, beléptetővel együtta szoftvert és az adatátadást be kell állítani
Mobilos blokkolásalkalmazás a telefonon, helyadattal vagy anélkülterepen dolgozó munkatársaka helyadat külön adatvédelmi kérdés

A jelenléti terminál előnye, hogy a beléptető része lehet: ugyanazzal a kártyával nyílik az ajtó és rögzül az idő, és a havi kimutatás automatikusan készül. Hogyan telepítjük: beléptető rendszer és jelenléti terminál.

Szabad-e ujjlenyomattal vagy arcfelismeréssel rögzíteni a munkaidőt?

Az ujjlenyomat és az arckép, ha a személy egyedi azonosítására használják, biometrikus adat (GDPR 4. cikk 14. pont), vagyis különleges adat, amelynek kezelése a GDPR 9. cikk (1) bekezdése szerint főszabályként tilos. A munkahelyre ezen felül az Mt. 11. § (1) szabálya vonatkozik:

„A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy b) törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.” (Mt. 11. § (1))

A NAIH elnöke 2024-ben a kórházi biometrikus beléptetés tervezetéről kifejezetten a munkaidőről nyilatkozott: „a munkaidő megtartására vonatkozó munkáltatói ellenőrzés nem tekinthető olyan, az Mt. 11. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt érdekekhez hasonló súlyú érdeknek, amely miatt a munkavállaló biometrikus adatait kezelni lehetne.” Szerinte a biometrikus azonosítás „kényszerítő ok nélkül, aránytalanul korlátozza” az érintettek adatvédelmi jogát, és a módosítást „ebben a formában nem” támogatta (NAIH-8700-2/2024).

A hozzájárulás sem megoldás. A NAIH 2019-es tájékoztatása szerint erős függelmi viszonyban a hozzájárulás főszabály szerint nem alkalmazható jogalap, és „a munkaszerződésbe vagy kollektív szerződésbe foglalt biometrikus adatszolgáltatási kötelezettség sem jogszerű”. Kivételesen akkor érvényes a hozzájárulás, ha szabadon és következmények nélkül megtagadható, és nem feltétele a munkaviszonynak. A NAIH összegzése: „általánosságban a biometrikus rendszerek alkalmazása nem elengedhetetlen és nem a legkíméletesebb eszköz a munkavállalók ellenőrzésénél.” (NAIH/2019/1074)

Mikor jöhet szóba mégis a biometria?

Beléptetésnél, nem munkaidőre, és csak az Mt. 11. § (2) bekezdés szerinti súlyú érdeknél. A törvény példái: legalább „Bizalmas!” minősítési szintű adat védelme, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzése, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyag őrzése, nukleáris anyag őrzése, a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelme.

  • Alternatíva vizsgálata: a NAIH szerint a munkáltató köteles megvizsgálni, van-e ugyanolyan hatékony, de kisebb beavatkozással járó megoldás, és ha van, azt kell választania.
  • Érdekmérlegelés és dokumentálás: a jogos érdek jogalapnál a munkáltatónak kell bizonyítania és dokumentálnia, hogy az érdeke objektíven magasabb rendű.
  • Többletkötelezettségek: a NAIH 2019-es tájékoztatása a különleges adatoknál példaként említi a kötelező előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot, az adatvédelmi tisztviselő kinevezését és a magas szintű védelmet biztosító szabályokat.
  • Biztosíték: a NAIH által idézett uniós példában (veszélyes vírusokkal dolgozó laboratórium) a biometrikus adatot nem központi rendszerben, hanem a munkavállalók saját belépőkártyáján tárolták.

Családi háznál más a helyzet: a GDPR 2. cikk (2) c) pontja szerint a rendelet nem alkalmazandó a természetes személy kizárólag személyes vagy otthoni tevékenysége keretében végzett adatkezelésre. A saját kapura, saját családnak szerelt ujjlenyomatos nyitás ezért rendben van.

Milyen terminált válasszunk: kártya, PIN vagy mobil?

  • Kártya vagy kulcstartó: a legegyszerűbb blokkolás. Új rendszerhez titkosított kártyát javaslunk (például Mifare DESFire, ISO/IEC 14443, AES-alapú hitelesítés), mert az egyszerű 125 kHz-es EM kártya csak egy gyárilag beírt azonosítót küld.
  • PIN-kód: kártya nélkül is működik, de a kód továbbadható; kártya mellé második tényezőnek jó.
  • Mobil: alkalmazásból vagy a terminálnál, terepen dolgozóknak; a helyadat gyűjtése külön adatvédelmi mérlegelést igényel.
  • Kültéri vagy beltéri: a bejárat mellé kültéri, időjárásálló terminál kell; beltérben a recepció vagy a műhely bejárata a jó hely.
  • Beléptetővel együtt: ha a terminál a beléptető része, egy kártya nyitja az ajtót és rögzíti az időt; az elveszett kártyát egy helyen lehet letiltani.

Sok terminál tud ujjlenyomatot és arcfelismerést is. Munkaidőre úgy állítjuk be, hogy kártyával, PIN-nel vagy mobillal rögzítsen.

Mit kell közölni a munkavállalókkal a terminálról?

Az Mt. 11/A. § (1) szerint a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, „erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.” Az adatkezelésről szóló tájékoztatás tartalmát a GDPR 13. cikke adja meg; erre a NAIH 2024-es levele is utal.

A megőrzési időre a NAIH ugyanebben a levélben azt írta, hogy a be- és kilépési adatok 5 éves megőrzése „indokolatlanul hosszú”; hivatkozott arra, hogy az Mt. 286. § (1) szerint a munkajogi igény három év alatt évül el, és hozzátette, hogy „még a 3 év megőrzési idő is túlzónak tűnne.” A megőrzési időt tehát a munkáltató a céljához mérten maga határozza meg.

Hová kerülnek az adatok: terminál, bérszámfejtés vagy Dynamics 365?

A terminál eseményeket tárol (ki, mikor, melyik terminálon). Ebből a szoftver párosítja a be- és kilépéseket, és havi kimutatást készít, amelyet a bérszámfejtő vagy a könyvelő exportként kap meg. A hiányzó vagy hibás blokkolást a vezető javítja és jóváhagyja; a nyilvántartásnak ezt is követnie kell, hogy a kezdő és befejező időpont naprakészen kiderüljön.

Ahol a cég Microsoft Dynamics 365-öt vagy Power Platformot használ, a terminál eseményei oda is átvihetők, és onnan mennek tovább a bérszámfejtésbe. A terminált, a szoftvert és az adatátadást mi telepítjük és állítjuk be: beléptető rendszer és jelenléti terminál. A Dynamics 365-ös oldalról: Microsoft Dynamics 365 tanácsadás.

Kapcsolódó: Gyengeáramú rendszerek · Kaputelefon szerelése · Kamerarendszer telepítése

Gyakori kérdések

Kötelező a munkaidő-nyilvántartás?

Igen. Az Mt. 134. § szerint a munkáltató nyilvántartja a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát, és a kezdő és befejező időpontnak naprakészen megállapíthatónak kell lennie. Eszközt a törvény nem ír elő.

Elég a havi jelenléti ív?

A rendes és rendkívüli munkaidőre az Mt. 134. § (3) szerint elég az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végi igazolása, ha a változásokat naprakészen feltüntetik. A készenlét kezdetét és végét ettől függetlenül naprakészen kell vezetni.

Szabad ujjlenyomattal blokkolni?

Munkaidőre a NAIH álláspontja szerint nem: a munkaidő ellenőrzése nem olyan súlyú érdek, amelyet az Mt. 11. § a biometrikus adat kezeléséhez megkövetel (NAIH-8700-2/2024). Javasolt helyette a kártya, a PIN vagy a telefon.

Megtagadhatja a munkavállaló az ujjlenyomatos blokkolást?

A NAIH 2019-es tájékoztatása szerint a munkaszerződésbe foglalt biometrikus adatszolgáltatási kötelezettség nem jogszerű, és a hozzájárulás csak akkor érvényes, ha szabadon, hátrány nélkül megtagadható. Ha a megtagadás hátránnyal jár, a hozzájárulás érvénytelen.

Arcfelismerő terminál munkaidőre jogszerű?

Az arckép, ha a személy egyedi azonosítására szolgál, biometrikus adat (GDPR 4. cikk 14. pont), ezért ugyanaz vonatkozik rá, mint az ujjlenyomatra: munkaidőre a NAIH álláspontja szerint nem jogszerű.

Meddig őrizhetők a be- és kilépési adatok?

Jogszabályi határidőt erre nem találtunk. A NAIH 2024-ben az 5 éves megőrzést indokolatlanul hosszúnak tartotta, utalt az Mt. 286. § (1) szerinti 3 éves elévülésre, és hozzátette, hogy még a 3 év is túlzónak tűnne. A munkáltató a céljához mérten határozza meg.

Kell-e tájékoztatni a munkavállalót a terminálról?

Igen. Az Mt. 11/A. § (1) szerint a technikai eszközzel végzett ellenőrzésről előzetesen, írásban kell tájékoztatni, a tájékoztatás tartalmát pedig a GDPR 13. cikke adja meg.

Lehet ujjlenyomatos kapunyitó családi házban?

Igen. A GDPR 2. cikk (2) c) pontja szerint a rendelet nem alkalmazandó a kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésre, így a saját családnak szerelt ujjlenyomatos nyitás rendben van.

Beszéljünk a projektjéről.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és néhány napon belül jelentkezünk Önnél!

Kapcsolatfelvétel

Süti-beállítások

Választhat, mihez járul hozzá. A döntését 6 hónapig megjegyezzük, és a lábléc „Süti-beállítások” linkjével bármikor módosíthatja.

Adatkezelési tájékoztató