Vészvilágítás előírásai: hol kötelező, és mit kell ellenőrizni?
A vészvilágítás – a jogszabály nyelvén biztonsági világítás és menekülési jel – áramkimaradáskor is megvilágítja a menekülési útvonalat és a kijáratokat. Hogy hol kötelező, azt Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg az épület kockázati osztálya és rendeltetése szerint; családi házban általában nincs ilyen előírás. Ahol van, ott az üzemeltetőnek háromhavonta ellenőriznie és évente felülvizsgáltatnia kell, és mindent az üzemeltetési naplóba kell írni.
Röviden
- Hol kötelező? Az OTSZ 146. §-a szerint többek között a közepes (KK) és magas (MK) kockázati osztályú épületek menekülési útvonalán, óvodában, iskolában, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben. Munkahelyen a munkavédelmi rendelet is előírja a vészkijárati útvonalakon.
- Mennyi ideig világítson? Az OTSZ szerint a kockázati osztálytól függően 30, 60 vagy 90 percig; a pontos értéket a tűzvédelmi terv adja meg.
- Milyen gyakran kell ellenőrizni? Üzemeltetői ellenőrzés 3 havonta, időszakos felülvizsgálat és karbantartás 12 havonta, mindkettő a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba.
- Ki felel érte? Az üzemeltető. A felülvizsgálatot és a karbantartást az általa megbízott, megfelelő szakképesítésű „jogosult személy” végzi.
Szerző: Madarász Norbert
, ügyvezető és partner · Frissítve: 2026. november 8.
Mi a vészvilágítás, és milyen fajtái vannak?
A vészvilágítás a köznyelvi név; a szabvány tartalékvilágításnak hívja azt a világítást, amely a normál világítás tápellátásának kiesésekor lép működésbe. Ennek a menekülést szolgáló része a biztonsági világítás. Az OTSZ és a hozzá tartozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) a következőket különbözteti meg:
| Fajta | Mire való | Hol jellemző |
|---|---|---|
| Menekülési útvonal biztonsági világítása | megvilágítja a folyosót, lépcsőt, kijáratot, hogy az épület biztonságosan elhagyható legyen | menekülési útvonalak, lépcsőházak |
| Menekülési jel (kívülről vagy belülről megvilágított) | piktogrammal mutatja a kijárat és a menekülés irányát | kijárati ajtók fölött, minden irányváltásnál |
| Pánik elleni világítás | nagy térben annyi fényt ad, hogy mindenki eljusson oda, ahonnan a menekülési útirány látszik | tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, csarnok |
| Menekülési útirányt jelző rendszer | alacsonyan, jellemzően padló közelében telepített jelzés a magasan elhelyezett jelek kiegészítésére | ahol a rendelet vagy a hatóság előírja, pl. füstveszély miatt |
| Dinamikus menekülési jel | a tűz helyétől függően változtatja a mutatott irányt | többirányú kiürítésnél javasolt (TvMI) |
A régebbi épületekben gyakran hallott irányfény szó a korábbi előírások szerinti irányfényvilágítást jelenti; az OTSZ ellenőrzési táblázata ma is ezen a néven említi a biztonsági világítás mellett.
Hol kötelező a vészvilágítás?
A vészvilágítás ott kötelező, ahol az OTSZ, a munkavédelmi szabályok vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Az OTSZ 146. §-a szerint biztonsági világítást kell létesíteni többek között:
- a KK és MK (közepes és magas) kockázati osztályú épület menekülési útvonalán,
- óvoda, iskola, gyermekjóléti és gyermekfoglalkoztató intézmény menekülési útvonalán,
- tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
- a tűzoltók által használt helyiségekben és útvonalakon: tűzjelző központ, tűzeseti főkapcsoló, biztonsági felvonó előtere, átmeneti védett tér.
Menekülési jeleket – kívülről vagy belülről megvilágítva, magasan vagy középmagasan – az AK, KK és MK osztályú épületek menekülési útvonalán és a 100 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségekben kell elhelyezni. Pánik elleni világítás a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekbe és a nem menthető vagy csak előkészítéssel menthető személyek (például fekvőbetegek) helyiségeibe kell.
Kockázati osztály: mi dönti el?
A kockázati osztályt a tűzvédelmi tervező állapítja meg. Az OTSZ 1. melléklete szerint többek között ezek számítanak:
| Szempont | NAK | AK | KK | MK |
|---|---|---|---|---|
| Kijárati szint és a legfelső figyelembe vett szint közötti szintkülönbség | 0–7 m | 7–14 m | 14–30 m | 30 m felett |
| Legnagyobb helyiség befogadóképessége | 1–50 fő | 50 fő felett | 300 fő felett, összefüggő tömeg | – |
| Az ott tartózkodók menekülési képessége | önállóan menekülnek | segítséggel | előkészítés nélkül menthetők | előkészítéssel vagy azzal sem menthetők |
Családi ház: egy földszintes vagy emeletes családi ház jellemzően NAK osztályú, ezért az OTSZ nem ír elő benne vészvilágítást. Társasház: a magasságtól függ. Magasabb épületnél a lépcsőház menekülési jelzése, még magasabbnál a biztonsági világítás is kötelező lehet; ezt az adott épület tűzvédelmi dokumentációja mondja meg. Munkahely: a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM rendelet szerint a vészkijárati útvonalakat és ajtókat áramkimaradáskor is működő vészvilágítással kell ellátni, és ahol a világítás váratlan kiesése veszélyeztetheti a dolgozókat, automatikusan bekapcsoló biztonsági világítás kell.
Mennyi ideig kell világítania a vészvilágításnak?
Az OTSZ 11. melléklete a biztonsági világítás tűz esetén megkövetelt működési idejét a kockázati osztályhoz köti: NAK és AK: 30 perc, KK: 60 perc, MK: 90 perc. A 137. § szerint ez és a teherhordó fal tűzállósági követelménye közül a kisebb időtartamot kell biztosítani; a konkrét értéket a tűzvédelmi terv rögzíti.
- Átkapcsolás: központi biztonsági tápforrásnál a normál és a biztonsági táplálás közötti átállás biztonsági világításnál legfeljebb 1 másodperc lehet (OTSZ 137. §).
- Részleges kiesés: a TvMI szerint a biztonsági világításnak akkor is be kell kapcsolnia, ha csak egy világítási áramkör esik ki, nem csak a teljes hálózat. Ehhez feszültségfigyelő vagy kismegszakító-segédérintkező kell, vagy a leágazás megfelelő elhelyezése.
- Lámpatest: a gyártók jellemzően 1 és 3 órás névleges üzemidejű kivitelt kínálnak. A szükséges értéket a terv adja meg; az akkumulátor öregedésével a valós üzemidő csökken, ezért kell a rendszeres próba.
Mit ír elő a szabvány a megvilágításra és a jelekre?
A fénytechnikai követelményeket az MSZ EN 1838 szabvány tartalmazza, a lámpatestekre az MSZ EN 60598-2-22 vonatkozik, a rendszer kialakítására és ellenőrzésére az MSZ EN 50172. A TvMI szerint mindig a hatályos szabványkiadást kell alkalmazni; az EN 1838 és az EN 50172 európai kiadása 2024-ben megújult.
- Menekülési útvonal: a legfeljebb 2 m széles útvonalon a padlón legalább 1 lux kell, a legnagyobb és legkisebb érték aránya legfeljebb 40:1. A 2013-as kiadás ezt a középvonalra írta elő, a 2024-es kiadás az útvonal szélességére terjesztette ki.
- Menekülési jel: a jel fénysűrűsége az előírt működési idő végén is legyen nagyobb 2 cd/m²-nél (TvMI 12.2.1), a piktogram pedig egyértelműen mutassa az irányt.
- Pánik elleni világítás: az MSZ EN 50172 szerint a 60 m²-nél nagyobb csarnokokban és terekben a kijárati utakkal nem jelölt részeken is kell (TvMI 12.4).
- Elhelyezés (OTSZ 152–153. §): a jel a kijárati ajtó fölé kerül, nem az ajtóra; a menekülési út minden irányváltásánál kell jel, és bármely pontról legalább egynek látszania kell. Ahol a menekülők nem ismerik az épületet, a jelek a használat ideje alatt folyamatosan világítanak (146. § (4)).
Központi akkumulátoros vagy önálló akkumulátoros vészvilágítás?
A vészvilágítási rendszer kétféleképpen kaphat tartalék tápellátást: minden lámpatestben saját akkumulátor van, vagy egy központi akkumulátoros egység táplálja a lámpatesteket.
| Szempont | Önálló akkumulátoros lámpatest | Központi akkumulátoros rendszer |
|---|---|---|
| Kábelezés | normál kábel elég: az OTSZ 138. §-a szerint a tápforrás a fogyasztóban van, ezért a vezeték tűzvédelme nem szükséges | tűzszakaszon belül a működőképességét megtartó (tűzálló) kábelrendszer kell (TvMI 12.3.5) |
| Ellenőrzés | lámpatestenként; automata tesztfunkcióval egyszerűsíthető | központilag, egy helyen |
| Akkumulátorcsere | sok kis akkumulátor, lámpatestenként | egy akkumulátortelep |
| Mikor jellemző (TvMI 12.3.4) | kisebb rendszer; 50 lámpatest felett központi felügyelet javasolt | 100 lámpatest felett javasolt a költséghatékonyság és a felügyelet miatt |
Az általános világítás lámpatestje is lehet biztonsági lámpatest, ha beépített akkumulátorral önálló termékként készül, vagy központi akkumulátoros rendszerről kapja a tartalék tápellátást (TvMI 12.7). Egy központi áramkörre köthető lámpatestek számát az MSZ HD 60364-5-56 korlátozza.
Milyen gyakran kell ellenőrizni a vészvilágítást?
Az OTSZ 18. melléklete szerint a biztonsági világítást, a megvilágított menekülési jeleket és a régi irányfényvilágítást 3 havonta ellenőrizni, 12 havonta felülvizsgálni és a felülvizsgálattal egyidejűleg karbantartani kell. Mindegyik a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kerül.
| Tevékenység | Gyakoriság | Ki végzi | Mit jelent |
|---|---|---|---|
| Üzemeltetői ellenőrzés | 3 havonta | az üzemeltető vagy megbízottja | szemrevételezés: megvan-e, ép-e, látható-e a lámpatest és a jel, mit mutatnak az állapotjelzők (OTSZ 249. §) |
| Időszakos felülvizsgálat | 12 havonta (+1 hónap) | jogosult személy | gyakorlati próba, szükség szerint mérés és megbontás, az ellenőrzések dokumentálásának vizsgálata (250. §) |
| Karbantartás | a felülvizsgálattal egyidejűleg | jogosult személy | a gyártó által előírt feladatok, például akkumulátor- és fényforráscsere |
| Rendkívüli felülvizsgálat | 15 napon belül | jogosult személy | ha a rendszer tűzeset, gyakorlat vagy más esemény során nem működött (248. § (3)) |
Az üzemeltetői ellenőrzést automatikus tesztrendszer is kiválthatja, ha az előírt gyakorisággal ellenőriz, és az eredményt hatósági ellenőrzésen bemutatható formában dokumentálja (249. § (3)). Az MSZ EN 50172 ennél sűrűbb, rövid működéspróbákat és évenkénti, a teljes névleges üzemidőt végigjáró próbát is tartalmaz; ezeket érdemes a felülvizsgálati rendbe beépíteni. Minden ellenőrzésnél a gyártó előírásait is figyelembe kell venni (248. § (5)).
Ki ellenőrizheti a vészvilágítást?
A felelős az üzemeltető. A felülvizsgálatot és a karbantartást az OTSZ szerinti jogosult személy végzi: akit az üzemeltető megbízott, és aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, eszközökkel és tapasztalattal. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörök listája (45/2011. BM rendelet) a biztonsági világítást külön nem nevezi meg; hogy egy adott épületben milyen képesítés kell, azt érdemes a tűzvédelmi szakemberrel tisztázni.
Mi kerül a vészvilágítás ellenőrzési naplójába?
A vészvilágítás ellenőrzési naplója a gyakorlatban a tűzvédelmi üzemeltetési napló vészvilágításra vonatkozó része. Papíron és elektronikusan is vezethető (OTSZ 248. § (4)). Érdemes rögzíteni:
- az ellenőrzés, a felülvizsgálat és a karbantartás dátumát és végzőjét,
- a vizsgált lámpatesteket és jeleket (a terv szerinti azonosítóval),
- a próbák eredményét, ezen belül a mért üzemidőt,
- a talált hibákat, és hogy mikor javították ki őket.
A hibát a súlyossága szerint kell javítani; ami a menekülést akadályozza, az haladéktalanul javítandó (251. §). A javítás idejére az üzemeltetőnek a csökkent védelmet más módon kell ellensúlyoznia (252. §). Átépítéskor a téves irányt mutató menekülési jeleket ki kell kapcsolni (200. § (4)).
Hogyan épül ki egy vészvilágítási rendszer?
- Követelmények A tűzvédelmi terv vagy szakértő megadja, hol kell biztonsági világítás, menekülési jel és pánik elleni világítás, és mekkora üzemidővel.
- Villamos terv Lámpatestek kiválasztása és elhelyezése, önálló vagy központi akkumulátoros megoldás, áramkörök és kábelezés.
- Szerelés Lámpatestek és jelek felszerelése, bekötése, a részleges kiesést figyelő kapcsolások kialakítása.
- Beüzemelés és átadás Működéspróba, mérés, átadási dokumentáció, és a napló megnyitása az első bejegyzéssel.
Vállaljuk vészvilágítási rendszer kiépítését meglévő és új épületben, a lámpatestek cseréjét, valamint a rendszer ellenőrzését és a hibák javítását. Ajánlatot a terv vagy a helyszíni felmérés alapján adunk. Ha az épület villamos hálózatának állapota is kérdés, a villamos biztonsági felülvizsgálatot egy kiszállással el tudjuk végezni.
Részletek: LED-világítás és világításvezérlés · Villamos biztonsági felülvizsgálat · Erősáramú villanyszerelés
Gyakori kérdések
Hol kötelező a vészvilágítás?
Ahol az OTSZ előírja: többek között a közepes és magas kockázati osztályú épületek menekülési útvonalán, óvodában, iskolában és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben; menekülési jel az alacsony kockázati osztálytól felfelé és 100 főnél nagyobb helyiségben. Munkahelyen a vészkijárati útvonalon a munkavédelmi rendelet is előírja.
Kötelező a vészvilágítás családi házban?
Általában nem. Egy családi ház jellemzően a legalacsonyabb (NAK) kockázati osztályba tartozik, amelyre az OTSZ nem ír elő biztonsági világítást. Saját döntésből természetesen telepíthető.
Milyen gyakran kell ellenőrizni a vészvilágítást?
Az OTSZ 18. melléklete szerint 3 havonta üzemeltetői ellenőrzés, 12 havonta időszakos felülvizsgálat és karbantartás kell, az eredményt a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kell írni.
Mennyi ideig kell működnie a vészvilágításnak?
Az OTSZ szerint a kockázati osztálytól függően 30, 60 vagy 90 percig. A pontos értéket a tűzvédelmi terv határozza meg.
Ki felel a vészvilágítás működéséért?
Az épület üzemeltetője. Ő gondoskodik az ellenőrzésről, a felülvizsgálatról, a karbantartásról és a hibák javításáról; a felülvizsgálatot megfelelő szakképesítésű jogosult személlyel végezteti.
Mi a különbség a vészvilágítás és a menekülési jel között?
A biztonsági világítás a menekülési útvonalat világítja meg, a menekülési jel a kijárat és a haladás irányát mutatja. A legtöbb épületben mindkettő kell, gyakran egy rendszerben.
Beszéljünk a projektjéről.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és néhány napon belül jelentkezünk Önnél!
Kapcsolatfelvétel