TUDÁSTÁR · VILÁGÍTÁS

Vészvilágítás előírásai: hol kötelező, és mit kell ellenőrizni?

A vészvilágítás – a jogszabály nyelvén biztonsági világítás és menekülési jel – áramkimaradáskor is megvilágítja a menekülési útvonalat és a kijáratokat. Hogy hol kötelező, azt Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg az épület kockázati osztálya és rendeltetése szerint; családi házban általában nincs ilyen előírás. Ahol van, ott az üzemeltetőnek háromhavonta ellenőriznie és évente felülvizsgáltatnia kell, és mindent az üzemeltetési naplóba kell írni.

Röviden

  • Hol kötelező? Az OTSZ 146. §-a szerint többek között a közepes (KK) és magas (MK) kockázati osztályú épületek menekülési útvonalán, óvodában, iskolában, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben. Munkahelyen a munkavédelmi rendelet is előírja a vészkijárati útvonalakon.
  • Mennyi ideig világítson? Az OTSZ szerint a kockázati osztálytól függően 30, 60 vagy 90 percig; a pontos értéket a tűzvédelmi terv adja meg.
  • Milyen gyakran kell ellenőrizni? Üzemeltetői ellenőrzés 3 havonta, időszakos felülvizsgálat és karbantartás 12 havonta, mindkettő a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba.
  • Ki felel érte? Az üzemeltető. A felülvizsgálatot és a karbantartást az általa megbízott, megfelelő szakképesítésű „jogosult személy” végzi.

Szerző: Madarász Norbert, ügyvezető és partner · Frissítve: 2026. november 8.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi vagy tűzvédelmi szakértői tanácsadás. Egy konkrét épületre vonatkozó követelményt a tűzvédelmi tervező vagy szakértő állapít meg, a hatályos jogszabály és szabvány alapján.

Mi a vészvilágítás, és milyen fajtái vannak?

A vészvilágítás a köznyelvi név; a szabvány tartalékvilágításnak hívja azt a világítást, amely a normál világítás tápellátásának kiesésekor lép működésbe. Ennek a menekülést szolgáló része a biztonsági világítás. Az OTSZ és a hozzá tartozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) a következőket különbözteti meg:

FajtaMire valóHol jellemző
Menekülési útvonal biztonsági világításamegvilágítja a folyosót, lépcsőt, kijáratot, hogy az épület biztonságosan elhagyható legyenmenekülési útvonalak, lépcsőházak
Menekülési jel (kívülről vagy belülről megvilágított)piktogrammal mutatja a kijárat és a menekülés irányátkijárati ajtók fölött, minden irányváltásnál
Pánik elleni világításnagy térben annyi fényt ad, hogy mindenki eljusson oda, ahonnan a menekülési útirány látsziktömegtartózkodásra szolgáló helyiség, csarnok
Menekülési útirányt jelző rendszeralacsonyan, jellemzően padló közelében telepített jelzés a magasan elhelyezett jelek kiegészítéséreahol a rendelet vagy a hatóság előírja, pl. füstveszély miatt
Dinamikus menekülési jela tűz helyétől függően változtatja a mutatott irányttöbbirányú kiürítésnél javasolt (TvMI)

A régebbi épületekben gyakran hallott irányfény szó a korábbi előírások szerinti irányfényvilágítást jelenti; az OTSZ ellenőrzési táblázata ma is ezen a néven említi a biztonsági világítás mellett.

Hol kötelező a vészvilágítás?

A vészvilágítás ott kötelező, ahol az OTSZ, a munkavédelmi szabályok vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Az OTSZ 146. §-a szerint biztonsági világítást kell létesíteni többek között:

  • a KK és MK (közepes és magas) kockázati osztályú épület menekülési útvonalán,
  • óvoda, iskola, gyermekjóléti és gyermekfoglalkoztató intézmény menekülési útvonalán,
  • tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
  • a tűzoltók által használt helyiségekben és útvonalakon: tűzjelző központ, tűzeseti főkapcsoló, biztonsági felvonó előtere, átmeneti védett tér.

Menekülési jeleket – kívülről vagy belülről megvilágítva, magasan vagy középmagasan – az AK, KK és MK osztályú épületek menekülési útvonalán és a 100 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségekben kell elhelyezni. Pánik elleni világítás a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekbe és a nem menthető vagy csak előkészítéssel menthető személyek (például fekvőbetegek) helyiségeibe kell.

Kockázati osztály: mi dönti el?

A kockázati osztályt a tűzvédelmi tervező állapítja meg. Az OTSZ 1. melléklete szerint többek között ezek számítanak:

SzempontNAKAKKKMK
Kijárati szint és a legfelső figyelembe vett szint közötti szintkülönbség0–7 m7–14 m14–30 m30 m felett
Legnagyobb helyiség befogadóképessége1–50 fő50 fő felett300 fő felett, összefüggő tömeg–
Az ott tartózkodók menekülési képességeönállóan menekülneksegítséggelelőkészítés nélkül menthetőkelőkészítéssel vagy azzal sem menthetők

Családi ház: egy földszintes vagy emeletes családi ház jellemzően NAK osztályú, ezért az OTSZ nem ír elő benne vészvilágítást. Társasház: a magasságtól függ. Magasabb épületnél a lépcsőház menekülési jelzése, még magasabbnál a biztonsági világítás is kötelező lehet; ezt az adott épület tűzvédelmi dokumentációja mondja meg. Munkahely: a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM rendelet szerint a vészkijárati útvonalakat és ajtókat áramkimaradáskor is működő vészvilágítással kell ellátni, és ahol a világítás váratlan kiesése veszélyeztetheti a dolgozókat, automatikusan bekapcsoló biztonsági világítás kell.

Mennyi ideig kell világítania a vészvilágításnak?

Az OTSZ 11. melléklete a biztonsági világítás tűz esetén megkövetelt működési idejét a kockázati osztályhoz köti: NAK és AK: 30 perc, KK: 60 perc, MK: 90 perc. A 137. § szerint ez és a teherhordó fal tűzállósági követelménye közül a kisebb időtartamot kell biztosítani; a konkrét értéket a tűzvédelmi terv rögzíti.

  • Átkapcsolás: központi biztonsági tápforrásnál a normál és a biztonsági táplálás közötti átállás biztonsági világításnál legfeljebb 1 másodperc lehet (OTSZ 137. §).
  • Részleges kiesés: a TvMI szerint a biztonsági világításnak akkor is be kell kapcsolnia, ha csak egy világítási áramkör esik ki, nem csak a teljes hálózat. Ehhez feszültségfigyelő vagy kismegszakító-segédérintkező kell, vagy a leágazás megfelelő elhelyezése.
  • Lámpatest: a gyártók jellemzően 1 és 3 órás névleges üzemidejű kivitelt kínálnak. A szükséges értéket a terv adja meg; az akkumulátor öregedésével a valós üzemidő csökken, ezért kell a rendszeres próba.

Mit ír elő a szabvány a megvilágításra és a jelekre?

A fénytechnikai követelményeket az MSZ EN 1838 szabvány tartalmazza, a lámpatestekre az MSZ EN 60598-2-22 vonatkozik, a rendszer kialakítására és ellenőrzésére az MSZ EN 50172. A TvMI szerint mindig a hatályos szabványkiadást kell alkalmazni; az EN 1838 és az EN 50172 európai kiadása 2024-ben megújult.

  • Menekülési útvonal: a legfeljebb 2 m széles útvonalon a padlón legalább 1 lux kell, a legnagyobb és legkisebb érték aránya legfeljebb 40:1. A 2013-as kiadás ezt a középvonalra írta elő, a 2024-es kiadás az útvonal szélességére terjesztette ki.
  • Menekülési jel: a jel fénysűrűsége az előírt működési idő végén is legyen nagyobb 2 cd/m²-nél (TvMI 12.2.1), a piktogram pedig egyértelműen mutassa az irányt.
  • Pánik elleni világítás: az MSZ EN 50172 szerint a 60 m²-nél nagyobb csarnokokban és terekben a kijárati utakkal nem jelölt részeken is kell (TvMI 12.4).
  • Elhelyezés (OTSZ 152–153. §): a jel a kijárati ajtó fölé kerül, nem az ajtóra; a menekülési út minden irányváltásánál kell jel, és bármely pontról legalább egynek látszania kell. Ahol a menekülők nem ismerik az épületet, a jelek a használat ideje alatt folyamatosan világítanak (146. § (4)).

Központi akkumulátoros vagy önálló akkumulátoros vészvilágítás?

A vészvilágítási rendszer kétféleképpen kaphat tartalék tápellátást: minden lámpatestben saját akkumulátor van, vagy egy központi akkumulátoros egység táplálja a lámpatesteket.

SzempontÖnálló akkumulátoros lámpatestKözponti akkumulátoros rendszer
Kábelezésnormál kábel elég: az OTSZ 138. §-a szerint a tápforrás a fogyasztóban van, ezért a vezeték tűzvédelme nem szükségestűzszakaszon belül a működőképességét megtartó (tűzálló) kábelrendszer kell (TvMI 12.3.5)
Ellenőrzéslámpatestenként; automata tesztfunkcióval egyszerűsíthetőközpontilag, egy helyen
Akkumulátorcseresok kis akkumulátor, lámpatestenkéntegy akkumulátortelep
Mikor jellemző (TvMI 12.3.4)kisebb rendszer; 50 lámpatest felett központi felügyelet javasolt100 lámpatest felett javasolt a költséghatékonyság és a felügyelet miatt

Az általános világítás lámpatestje is lehet biztonsági lámpatest, ha beépített akkumulátorral önálló termékként készül, vagy központi akkumulátoros rendszerről kapja a tartalék tápellátást (TvMI 12.7). Egy központi áramkörre köthető lámpatestek számát az MSZ HD 60364-5-56 korlátozza.

Milyen gyakran kell ellenőrizni a vészvilágítást?

Az OTSZ 18. melléklete szerint a biztonsági világítást, a megvilágított menekülési jeleket és a régi irányfényvilágítást 3 havonta ellenőrizni, 12 havonta felülvizsgálni és a felülvizsgálattal egyidejűleg karbantartani kell. Mindegyik a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kerül.

TevékenységGyakoriságKi végziMit jelent
Üzemeltetői ellenőrzés3 havontaaz üzemeltető vagy megbízottjaszemrevételezés: megvan-e, ép-e, látható-e a lámpatest és a jel, mit mutatnak az állapotjelzők (OTSZ 249. §)
Időszakos felülvizsgálat12 havonta (+1 hónap)jogosult személygyakorlati próba, szükség szerint mérés és megbontás, az ellenőrzések dokumentálásának vizsgálata (250. §)
Karbantartása felülvizsgálattal egyidejűlegjogosult személya gyártó által előírt feladatok, például akkumulátor- és fényforráscsere
Rendkívüli felülvizsgálat15 napon belüljogosult személyha a rendszer tűzeset, gyakorlat vagy más esemény során nem működött (248. § (3))

Az üzemeltetői ellenőrzést automatikus tesztrendszer is kiválthatja, ha az előírt gyakorisággal ellenőriz, és az eredményt hatósági ellenőrzésen bemutatható formában dokumentálja (249. § (3)). Az MSZ EN 50172 ennél sűrűbb, rövid működéspróbákat és évenkénti, a teljes névleges üzemidőt végigjáró próbát is tartalmaz; ezeket érdemes a felülvizsgálati rendbe beépíteni. Minden ellenőrzésnél a gyártó előírásait is figyelembe kell venni (248. § (5)).

Ki ellenőrizheti a vészvilágítást?

A felelős az üzemeltető. A felülvizsgálatot és a karbantartást az OTSZ szerinti jogosult személy végzi: akit az üzemeltető megbízott, és aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, eszközökkel és tapasztalattal. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörök listája (45/2011. BM rendelet) a biztonsági világítást külön nem nevezi meg; hogy egy adott épületben milyen képesítés kell, azt érdemes a tűzvédelmi szakemberrel tisztázni.

Mi kerül a vészvilágítás ellenőrzési naplójába?

A vészvilágítás ellenőrzési naplója a gyakorlatban a tűzvédelmi üzemeltetési napló vészvilágításra vonatkozó része. Papíron és elektronikusan is vezethető (OTSZ 248. § (4)). Érdemes rögzíteni:

  • az ellenőrzés, a felülvizsgálat és a karbantartás dátumát és végzőjét,
  • a vizsgált lámpatesteket és jeleket (a terv szerinti azonosítóval),
  • a próbák eredményét, ezen belül a mért üzemidőt,
  • a talált hibákat, és hogy mikor javították ki őket.

A hibát a súlyossága szerint kell javítani; ami a menekülést akadályozza, az haladéktalanul javítandó (251. §). A javítás idejére az üzemeltetőnek a csökkent védelmet más módon kell ellensúlyoznia (252. §). Átépítéskor a téves irányt mutató menekülési jeleket ki kell kapcsolni (200. § (4)).

Hogyan épül ki egy vészvilágítási rendszer?

  1. Követelmények A tűzvédelmi terv vagy szakértő megadja, hol kell biztonsági világítás, menekülési jel és pánik elleni világítás, és mekkora üzemidővel.
  2. Villamos terv Lámpatestek kiválasztása és elhelyezése, önálló vagy központi akkumulátoros megoldás, áramkörök és kábelezés.
  3. Szerelés Lámpatestek és jelek felszerelése, bekötése, a részleges kiesést figyelő kapcsolások kialakítása.
  4. Beüzemelés és átadás Működéspróba, mérés, átadási dokumentáció, és a napló megnyitása az első bejegyzéssel.

Vállaljuk vészvilágítási rendszer kiépítését meglévő és új épületben, a lámpatestek cseréjét, valamint a rendszer ellenőrzését és a hibák javítását. Ajánlatot a terv vagy a helyszíni felmérés alapján adunk. Ha az épület villamos hálózatának állapota is kérdés, a villamos biztonsági felülvizsgálatot egy kiszállással el tudjuk végezni.

Részletek: LED-világítás és világításvezérlés · Villamos biztonsági felülvizsgálat · Erősáramú villanyszerelés

Gyakori kérdések

Hol kötelező a vészvilágítás?

Ahol az OTSZ előírja: többek között a közepes és magas kockázati osztályú épületek menekülési útvonalán, óvodában, iskolában és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben; menekülési jel az alacsony kockázati osztálytól felfelé és 100 főnél nagyobb helyiségben. Munkahelyen a vészkijárati útvonalon a munkavédelmi rendelet is előírja.

Kötelező a vészvilágítás családi házban?

Általában nem. Egy családi ház jellemzően a legalacsonyabb (NAK) kockázati osztályba tartozik, amelyre az OTSZ nem ír elő biztonsági világítást. Saját döntésből természetesen telepíthető.

Milyen gyakran kell ellenőrizni a vészvilágítást?

Az OTSZ 18. melléklete szerint 3 havonta üzemeltetői ellenőrzés, 12 havonta időszakos felülvizsgálat és karbantartás kell, az eredményt a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba kell írni.

Mennyi ideig kell működnie a vészvilágításnak?

Az OTSZ szerint a kockázati osztálytól függően 30, 60 vagy 90 percig. A pontos értéket a tűzvédelmi terv határozza meg.

Ki felel a vészvilágítás működéséért?

Az épület üzemeltetője. Ő gondoskodik az ellenőrzésről, a felülvizsgálatról, a karbantartásról és a hibák javításáról; a felülvizsgálatot megfelelő szakképesítésű jogosult személlyel végezteti.

Mi a különbség a vészvilágítás és a menekülési jel között?

A biztonsági világítás a menekülési útvonalat világítja meg, a menekülési jel a kijárat és a haladás irányát mutatja. A legtöbb épületben mindkettő kell, gyakran egy rendszerben.

Beszéljünk a projektjéről.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és néhány napon belül jelentkezünk Önnél!

Kapcsolatfelvétel

Süti-beállítások

Választhat, mihez járul hozzá. A döntését 6 hónapig megjegyezzük, és a lábléc „Süti-beállítások” linkjével bármikor módosíthatja.

Adatkezelési tájékoztató